"...szavak nem szükségesek. A szeretet és a béke élménye az egyetlen fontos dolog, amit valahogyan kommunikálni kell. Ez a szívbéli attitűd végzi a gyógyítás munkáját két ember között - mindkét irányban -, nem az, amit mondanak egymásnak. Hiába halmozott fel valamelyikük hatalmas szóbeli ismeretanyagot: ennek vajmi csekély a jelentősége a mély, belső gyógyítás szempontjából." (G.G. Jampolsky A szeretet tanítása)
A 3 x 1 óra kapcsolatteremtés lehetőség, hogy visszatérjen az egyensúlyhoz, a harmóniához.
A kapcsolatteremtés olyan gyógyító frekvenciákhoz enged hozzáférést - energia, fény, információ -, amelyek a legszélesebb spektrumban aktiválják az öngyógyulás folyamatát. Tudományos elmélete kvantumfizikai kutatásokkal is alátámasztott és igazolt, számtalan dokumentált kísérletben.
A kezelés során nem tudhatjuk előre, hogy milyen gyógyulásban lesz részünk, nem biztos, hogy az következik be, amire számítunk. Megnyilvánulhat fizikai, lelki vagy mentális problémák, betegségek helyreállásában.
A masszázságyon csukott szemmel fekve, egyszerűen, elvárások nélkül engedje meg magának, hogy része legyen a gyógyulásban. Feküdjön nyugodtan és csak figyelje meg mindazt, amit észlel. Legyen Ön a megfigyelő és a megfigyelt egy személyben. Bármi is vonja magára a figyelmét, engedje meg, hogy ott legyen, és egyszerűen csak figyelje meg.
Bízzon benne, hogy az Ön számára a legmegfelelőbb gyógyulás következik be.
A kezelés alatt különböző fizikai, mentális, érzelmi tapasztalásban lehet része. De az is megtörténhet, hogy egyáltalán nem tapasztal semmit. A gyógyulás nincs összefüggésben a tapasztaltakkal.
Nagyjából egy évvel ezelőtt egy kávézó teraszán hallgattam a barátnőm történetét. A családállításról mesélt, ő már akkor többször is részt vett rajta, állítóként és segítőként is. Jóindulattal és érdeklődve figyeltem, de nem tudtam elképzelni, hogyan lehetne nekem segítségemre ez a módszer valaha is?
Aztán eltelt pár hónap és az addig csendes-boldogtalanságban töltött életem a feje tetejére állt. Először próbáltam homokba dugni a fejem, aztán próbáltam beszélni róla, sírtam, dühöngtem, terápiára jártam, hibáztattam és bántottam magamat, a körülöttem lévőket.
Miután hónapokig vegetálva éltem az életemet, megfogalmazódott bennem egy gondolat: „Most már bármit megteszek, csak újra kapjak levegőt”.
Ekkor állítottam először csoportban. Azóta pedig még egyszer. Ez utóbbinak 3 hónapja.
A leglényegesebb tapasztalatom, hogy az állításhoz bátorság kell. Nem is kevés. Az összes amid van. Még az is amiről eddig nem tudtad, hogy létezik. Nekem is kellett, hogy szembe nézzek azzal ami van. Merthogy a mondás, miszerint a családállításon láthatóvá válik az, ami van – igazabb már nem is lehetne. Szembenézni önmagunkkal sokaknak egy életen át nem sikerül, egy állítás ehhez képest nagyjából fél óra. Én ezeken kétszer fél órákon olyan önismereti utat jártam be, melyre talán több éves terápiával sem tudtam volna rátalálni. Közben nagyon féltem, rettenetesen fájt, azt hittem belehalok. Nehéz volt és kegyetlenül őszinte. Minden egyes perce. Aztán vége lett. Voltak nehéz napok, volt amikor feljött a kép, ami az állításon elém tárult. Volt, hogy emiatt sokat sírtam és hagytam fájni. Merthogy fájni azt fájt, utána is. Nagyon. Azonban az első állításom óta most már eltelt kicsivel több mint fél év. Én pedig hálás vagyok, amiért a saját bőrömön tapasztaltam meg ennek a csodálatos módszernek a gyógyító erejét. Merthogy bármennyi bátorság is kellett hozzá, bármennyi fájdalmat éltem meg és bármennyi könnycseppet ejtettem el ez idő alatt, mind megérte, az utolsó cseppig. Bár hiszem, hogy az önmagunk felé vezető út örökké tart, azt gondolom, hogy a családállítás során egy hosszabb távot tehetünk meg, rövidebb, ámde annál tartalmasabb idő alatt. Nem egy sétagalopp és nem egy mesebeli, tökéletes tartalom. Szerintem viszont ilyen magunkat látni a tükörben. Tökéletlen, sebezhető de valóságos. Az ami van. Ami vagyok.
És, hogy miért tettem ki magam mindennek ha ilyen nehéz és fájdalmas volt?
Mert azóta a helyemen vagyok a családrendszerben, nem cipelem tovább őseim, hozzátartozóim terheit és nem félek szembenézni a jövővel, ezáltal pedig nem gátolom magamat a saját boldogságom útján.
Köszönettel tartozom a módszernek és a segítőmnek, azért mert napról napra egyre jobban kapok levegőt.
J.G. nő - Családállítás